nem jön álom a szememre, vagy mivan. pedig kellene, mert holnap megyek vásárolni. délben. számoltam a szívverésem, hogy elaludjak, de egy idő után azon kaptam magam, hogy azzal szórakozok, hogy megfigyelem, hogy hirtelen felgyorsul vagy kiesik ritmusból amikor T*re gondolok, vicces.

legbelül még mindig reménykedek benne, hogy a dolgok visszafordulnak, és minden helyreáll, pont úgy mint akkor volt. hiába mondogatom, hogy most minden a helyén van, boldog vagyok, és, hogyha úgy hozná az élet, akkor most még nem venném vissza. hazugság. szaros szerelem. az eggyik legfurább dolog ami létezik :) de vannak jó részei. szakítás után egy hónapig minden éjjel vele álmodtam. talán annyira akrtam, hogy visszatérjen, hogy a gondolat már beférkőzött az álmaimba, nemtudom. de már elkezdtek ritkulni az álmok. és néha úgyérzem, hogy csillapodott bennem ez az érzés. de nem. történik valami. valami apróság, és az egész újra itt van. egy apró szikra és berobban az egész. SZAR.

rosszul vagyok azoktól az érzésektől amiket azelőtt éreztem mielőtt Ő megjelent volna. tényleg. annyira rosszul vagyok a fiúktól, hogy legszivesebben hánynék eggyet, vagy ha ez nem megy, akkor bár megölhetném őket, hogy kitöröljem még az emléküket is. miért? mert olyan semmik és jelentéktelenek, és ez fáj, hogy valaki ennyire messzemenőleg az összes fölé tudodd magasodni. E*vel persze még most is lennék, de a rossz az egészben az, hogy magam is tudom, hogy nem azért lennék vele, mert annyira vonzódok hozzá (habár még mindig bejön) , hanem, mert tudom, hogy Neki fájna, mert jó barátok. sajnos Ő a legfontosabb. és nemcsak az előtt lévő fiúktól vagyok rosszul. a többitől is. senki sem közelíti meg a szintjét. senkire sem tudok ÚGY nézni. pedig megérdemelném, hogy valaki boldoggá tegyen. kár, hogy nélküle nem is akarok boldog lenni. mint egy makacs ovodás.

esik. megállás nélkül. egész délután. nem zuhog. csak esik. néha már-már eláll. de azután mégsem. megnyugtató és nyomasztó. a mai nap az eggyike azoknak a napoknak amikor elkap ez az érzés. nem múlik el. mindig visszatér. pár jó nap után, jön egy rossz. és én újra a legelején vagyok.

tegnap elhatároztam, hogy továbblépek, hogy hogyha ez az ára, akkor nálad hagyom a szivemet, de nem fogok őrült módjára várni rád. de azután jött ez az aprónak tűnő lehetetlen csavar, ami megforgatja bennem a kést, és visszarántsa belém az érzést és megerősíti. vagy csak újra tudatosítja bennem, hogy mennyire határtalanul is odáig vagyok érted. 

nemsokára itt az újév. jóhogy most is elhatároztam, hogy egy csomó változást hozok majd. például, hogy több időt fordítok magamra, meg, hogy a boldogságom csak rajtam múlik és nem függ senkitől. haha, fasza.

28án buli megint, ugyanott. nemtudom, hogy most mi lesz. lehet, hogy ott se lesz. lehet, hogy gyűlöl. pedig nincs oka rá. ő szakított velem, és ő csókolt meg a múlt alkalommal. jó az egy dolog, hogy nem beszéltünk, de ez meg nem csak tőlem függ.