Valami egyszerűen megváltozott. Hogy mikor és hogyan nem tudom megmondani. Nem éreztem amikor átkattant ez az egész. Csak egyszer feleszméltem. Ugyanazok az emberek maradtunk, és még ugyanúgy nézel rám mint azelőtt, és tudod, hogy én is rád. Ugyanolyan kedves vagy velem. és én is veled. de lehet, hogy eleged lett a próbálkozásokból. Lehet, hogy elhitted, hogy tényleg elérhetetlen vagyok. pedig megadtam volna magamat. Fontos voltál nekem. még most is az vagy. és megpróbáltam a tudodra adni.  de mostmár én is belefáradok. olyan mintha csak én tartanám életben ezt az egészet. és mintha én tuszkolnálak és próbálnálak rábeszélni, hogy gyerünk itt vagyok neked. és ez nem jó már. talán egyszer a jövőben majd újra összefutunk. és nem haragszom rád amiért elfáradtál. sőt. nagyon örülök, hogy ittvoltál nekem, és csodálatossá tetted a nyaramat, és, hogy gondolhattam rád az esős éjszakákon amiket azthiszem sírással töltöttem volna ha nem ismerlek meg. Köszönöm, hogy elfeledtetted velem R*t, és egy kicsit helyreráztál. Hogy valamennyire átváltoztattál. köszönöm, hogy olyan spontán vagy, és, hogy ezt próbáltad elérni nálam is. ezután is igyekezni fogok. nagyon szeretlek, mint embert. sikerült azelőtt abbahagynunk mielőtt beléd zúghattam volna. és ez jó.