nem sokat jelentkezek, nem azért mert nem tudok mit írni, hanem mert őszintén sokszor nincs kedvem. most is kényszerítette magam, de lehet jobb lesz. A rossz hír az, hogy újra elkezdtem rendszeresen a régi szokásom. Kt* elkezdett szórakozni valakivel, gondolom ez is közrejátszik, hogy eléggé magam alatt vagyok. Az előbb bőgtem. Nem tudom mit vártam el tőle, hisz ennek már egy éve, és én is voltam azóta másokkal és én is szórakozgatok vagy mi valakivel, aki neki eléggé fájhat. Szóval nemtudom miért lepett meg ennyire a hír, és, hogy miért először miért éreztem úgy, hogy nem bánt már, de amikor meghallottam a legjobb barátnőm hangját miért kezdtem el egyik pillanatról a másikra bömbölni. szóval eléggé össze vagyok kuszálódva, magam sem tudom, hogy mi van velem, csak azt tudom, hogy az új csajától szebb vagyok, és azt is tudom, hogy a legjobb barátjának azt mondta, hogy még mindig én vagyok a legrendesebb lány akit valaha megismert. Majd meglátjuk, mert októberben kiosztom. Kíváncsi vagyok, hogy fel e köszönt holnapután. Én írni fogok neki, no nem aznap, hanem rögtön másnap, mert akkor voltunk először együtt. Egy hosszú és gyönyörű szöveget, hogy egy kicsit összerázzam a kapcsolatát. Vagy mi ez. Nem kapcsolat. Csak elvannak. Hát ne legyenek! Ha elmegy apám aludni rágyújtok a teraszon.mert most kell egy kicsit. utána lezuhanyzok és ágyba bújok. Mintha mindig sárba járnék. Egyre nehezebb. De jól leszek, persze, hogy jól, most is jól vagyok csak ebben az egy órában fáj egy kicsit és a napi egy óra viszonylag alacsony arány. Szóval rendben vagyunk, puszi